Leírás

Miről szól a(z) Szanszkrit-magyar értelmező szótár – Védikus filozófiai és jógikus magyarázatokkal...

„Egyedül az igazság győzedelmeskedik, s nem a hamisság. Az igazság révén szélesre tárul az isteni-ösvény (Déva-jána), melyen régi korok bölcs látnokai jártak, akiknek nem volt más vágya, mint az igazság által elérni és megvalósítani a legnagyobb kincset.”
Mundaka-upanisad 3.1.6.

Szótárunk megalkotásakor több régi, nagy jelentőségű, Indiában és Európában korábban megjelent szótárra támaszkodtunk. Ilyen professzor Vaman Shivram Apte (1858–1892) The Practical Sanskrit-English Dictionary című, kiemelt jelentőségű műve, mely Poona városában jelent meg 1890-ben. Valamint a Sir Monier Monier-Williams (1819–1899) professzor által 1899-ben Oxfordban kiadott szótár: A Sanskrit-English Dictionary. A mű alcíméből (Arranged with Special Reference to Cognate Indo-European languages) adódik, hogy az akkor fénykorát élő un. indo-európai nyelvészet alátámasztását célozta.
Monier professzor műve a korábbi St. Petersburg Sanskrit Dictionary című, 1872-ben Otto von Böhtlingk (1815–1904) nyelvész meghatározó jelentőségű, huszonhárom éven át készített és hét kötetből álló korszakos művén alapult.
A Szentpéterváron született, ámde német származású Böhtlingk a tizenkilencedik század egyik legkiválóbb nyelvésze volt, akinek művei kiemelkedő jelentőségűek az indiai és az összehasonlító filológia területén. Böhtlingk első nagy munkája az időszámításunk előtti negyedik században élt Pánini szanszkrit tudós nyelvtanának, az Astádhjájí német kommentárral ellátott magyarázatának kiadása volt.
A szanszkrit nyelv különleges erejét mutatja az az esemény, mikor is Böhtlingk 1860-ban felhívta Mengyelejev (1834–1907) orosz kémikus figyelmét a szanszkrit ábécé periodicitására, ezzel ténylegesen segítve őt a periódusos rendszer megfogalmazásában.
Végezetül kiemelném, hogy különleges fontosságú lehet a szanszkrit tanulmányozása a magyar nyelv és észjárás birtokában lévő, kutató szellemű embereknek. Ez már igen korán szentéletű nyelvészünk és őshaza-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor figyelmét is felkeltette, akitől most néhány igazán figyelemreméltó tételt idézek:
„Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar az ősi indiai kultúra tárházában!” Kőrösi Csoma Sándor